Főoldal

Az elmúlt évtizedben jelentős változások zajlottak a felsőoktatás és a közoktatás világában. Az átalakítások célja – többek között − a foglalkoztatottság növelése, melyben mindkét alrendszer kulcsszerepet játszik. A pedagógusképzés a két világ határán, mindkettőt érintve kíván hozzájárulni e célkitűzés megvalósításához.

A köznevelési rendszer számára a legtöbb frissen képzett munkaerőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem adja[1]. Képzési kínálatában hangsúlyosan jelenik meg a köznevelési rendszer teljes vertikumára való felkészítés, az óvópedagógus képzéstől a pedagógusok számára nyitott doktori képzésig. Az ezzel járó felelősséget vállalva és az ebből fakadó lehetőségekkel élve indítja útjára az ELTE, konzorciumi partnerével, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 számú, „Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című projektjét.

A fejlesztési folyamat 2014 májusában veszi kezdetét. Célja a pedagógusképzés teljes vertikumának megújítása az országos és regionális hálózatfejlesztés, koordináció és konszenzus keresés eszközeinek lehető legteljesebb kiaknázásával. Ezt a fejlesztő tevékenységet egymással harmonikus viszonyban lévő prioritások mentén kívánja megvalósítani:

1. a NAT műveltségi területeinek elemzése és kibontása révén megvizsgálja, hogy a pedagógusképzés, illetve ezen belül a közismereti tanárképzés osztatlan rendszerében rendelkezésre álló képzési tartalmak, gyakorlati lehetőségek mennyire képezik le a köznevelési rendszer működését alapvetően meghatározó dokumentumok tartalmi köreit és az azokban rejlő módszertani elvárásokat. Az elemzés alkalmas lesz arra, hogy rámutasson a jelenlegi képzési rendszerben akár tartalmi, akár módszertani szempontból azonosítható hiányosságokra, s hogy a hiányanalízis konzekvenciáit a módszertani és tartalmi fejlesztések terén kamatoztassa.
2. A pedagógiai tevékenységre való felkészítés csak abban az esetben lehet eredményes, ha szem előtt tartjuk azt a körülményt, hogy a még oly kiváló szakmódszertani és szakma specifikus felkészülés sem teszi lehetővé, hogy a köznevelési rendszer működésében érdemi hatékonyságot érjen el, ha nem vesszük hangsúlyosan tekintetbe a végső célcsoport (a köznevelési intézmények tanulói) specifikumait, sokszínűségét, a körükben tapasztalható egyenlőtlenségeket. E szükségletek a nem műveltségterület specifikus módszertani fejlesztések során kerülhetnek azonosításra és a hiányok az e téren elindított fejlesztések, korszerűsítések révén válhatnak kezelhetővé.
3. A pályázatban eltervezett fejlesztési tevékenységek egy további robosztus csoportja ún. átívelő elemként jelenik meg. Ezek egyfelől a gyakorlati tevékenység megújítását és módszertani megerősítését, másfelől a pedagógiai munkát segítő szakmai szolgáltatások fejlesztését szolgálják.
4. A projektkiírás kötelezően megvalósítandó tevékenységei mellett több innovatív potenciált hordozó kutatási, kutatás-fejlesztési tevékenység lebonyolítására is sor kerül a program keretében, melyek hozzájárulhatnak a pedagógusok közérzetének javításához, vagy a tanári pályaalkalmassági vizsgálat pszichológiailag is megalapozott eszközrendszerének kimunkálásához.

A projektben a NAT 9 műveltségi területéhez, a közismereti tanárképzés pedagógiai és pszichológiai tartalmaihoz, valamint a tanító- és óvodapedagógus képzéshez és a gyógypedagógus képzéshez kapcsolódva működik együtt az ELTE hat kara (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Bölcsészettudományi Kar, Informatikai Kar, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Tanító- és Óvóképző Kar, Természettudományi Kar). A Pázmány Péter Katolikus Egyetem speciális ambíciója a projekt keretében elsősorban az idegen nyelvek műveltségi területhez kötődik, valamint olyan témákban kíván koordinatív jellegű kutatás-fejlesztési részprojektet indítani, ahol a közoktatás NAT követelményrendszere nem műveltségterületi-szaktárgyi, hanem az általános „fejlesztési feladatok, nevelési célok" körében fogalmazódik meg. A követelményrendszerhez kapcsolódó oktató-nevelő − elsősorban nevelési − feladatokra történő felkészítés a pedagógusképzés elengedhetetlen része, annak definiálható és jogszabályban is rögzített komponense, amely nem köthető kizárólagosan egyetlen tartalmi vagy módszertani elemhez sem.